1896-ban szükségesnek mutatkozott egy új hivatali épület építése, mert a régi már elavult és szűkös volt, így létrehozták a „Városház-alap” -ot az eladott „Éralatti földek” árából. Lebontásra több házat vásároltak meg az építésre szánt és az azt övező területen.
1897 októberében tették közzé a pályázati felhívást a Magyar Mérnök és Építész Egylet heti értesítőjében a 120.000.- Ft költségvetéssel építendő városháza épület tervezésére, a pályázat benyújtásának határideje 1898. január 1. volt. A Magyar Mérnök és Építész Egylet köréből választott öttagú bizottság bírálta el a 31 beérkezett pályázatot, melyet a képviselőtestület bizottsága vizsgált felül, végül a 3. díjjal, 400 koronával jutalmazott, Módl Lajos budapesti építész „Arte et diligentia” (Művészettel és takarékossággal) című tervét fogadták el. A kivitelezésre Reisman Herman és Gross Benő kisvárdai építési vállalkozók kaptak megbízást, az építkezés 1899. június 25-én vette kezdetét az épület sarokpontjainak kitűzésével, és 1900. augusztus 15-én ért véget.
Az építkezéshez az alapanyagot a helyi téglagyárból származó tégla (1.426.565 db új tégla) és cserépanyag (89.000 fedélcserép) szolgáltatta. Az épület alapja 3,5 m mély tégla. Az acetylén világítást az Orion budapesti fémáru vállalat készítette el 2564 koronáért. Az első képviselőtestületi ülést 1900. szeptember 4-én tartották az új városháza épületben, melyet a köznyelv Városház Palotának is nevezett.
Kastélyszerű, neobarokk stílusjegyekkel rendelkező, impozáns épülettömb 1768 m2 beépített alapterületen, körülötte parkkal, szép kertekkel, melyek együttese ma is meghatározó része a városközpont képének. Az akkori technológiáknak megfelelően komfortos épület, ivóvízrendszerrel és szennyvízelvezető hálózattal is rendelkezett. A fűtési rendszer bár meg volt tervezve, ekkor még ez nem valósult meg, szilárd tüzelésű kályhák voltak helyette minden helyiségben. A villanyvilágítást az 1912-1913-as, külsőt és belsőt is érintő felújítások során vezették be. A nagytermet 1914-ben ideiglenesen kórházzá alakították. Felújítások, átalakítások történtek 1925-ben, 1929-ben, 1931-ben is, melyen belül óvóhelyek és légoltalmi figyelőtorony kialakítása is megtörtént. 1944. október 8-án találat érte az épületet, egyes részei, többek között a nagyterem és a két középső torony is leégett, mely tornyok az első hároméves tervben (1945-1946) az újjáépítés során nem kerültek vissza az épületre, a háború után csak helyreállításra futotta. 1956-ban a díszterem mennyeztét erősítették meg, 1963, 1969, 1972, években homlokzati javítási és kisebb belső felújítási munkálatokat hajtottak végre. A Városházán az építése után 100 évvel ismét felújítási munkálatokat végeztek, ennek része volt a díszterem falikarjainak és csillárjának korhű csillárra történő kicserélése.
2007-ben világítás korszerűsítésre, 2008-ban fűtéskorszerűsítésre (gáz-központi fűtés kiépítésére) és a fűtéssel érintett helyiségek festésére, 2010-ben az első emeleten - a második világháborúban teljesen tönkrement PVC-vel letakart - az eredetivel egyező terrazzó burkolat újjáépítésre került sor, melynek tényét a polgármesteri tikárság előtti csillag közepén található a város címerét ábrázoló időkapszulában örökítették meg. 2013. szeptember 20-ai alapkőletételt követően „A kisújszállási városközpont funkcióbővítő fejlesztése” című európai uniós támogatású program keretén belül került felújításra többek között a Városháza tetőszerkezete, eredeti tervek és fényképek alapján újjáépült a II. világháborúban lerombolt középső két tornya (1944 október 8-án tüzérségi tűz gyújtotta fel az egész tetőteret, kiégett a nagyterem is), lebontásra került a légoltalmi megfigyelő torony, akadálymentesítették, és liftet is építettek az épületbe. A földszinti folyosók új burkolatot kaptak. A környező park is felújításon és nagy átalakuláson esett át ekkor (teljes növényállomány megújítása, sétautak felújítása, belső út nyitása a Nyár utcára, parkolók kialakítása, zenepavilon építése, rendezvénytér kiépítése, új szökőkút építése a régi helyére, korhű kandeláberekkel új közvilágítás), és egy hazai pályázat keretében két köztéri installációval (humán napóra, városmakett) bővült a városháza előtti tér. A munkálatokat ünnepélyes átadására 2014. szeptember 27-én került sor.
A munkálatok végzése során az épület műemléki védelmet kapott. A védettséget leíró nyilvántartás szerint védendő: „Négyzetes alaprajzú, zártudvaros, emeletes épület. déli szárnyának közepén öttengelyes, kiemelkedő középrizalit, mindkét végén lekontyolt nyeregtetővel; a középrizalit sarkait és az épületsarkokat sarokrizalitok hangsúlyozzák, négyzetes alaprajzú, manzárd jellegű sisakokkal … az épületszárnyak fölött nyeregtető. A földszint és az emelet egyaránt egytraktusos, oldalfolyosós elrendezésű, keresztboltozatos folyosókkal, síkmennyezetes szobákkal. Díszterem a déli szárny középrizalitjának emeletén, tükörboltozattal, északi oldalán karzattal…”
Két újabb uniós pályázatnak köszönhetően 2018-évben újabb jelentős – műemléki felügyelet mellett zajló - felújításra került sor. Az elsősorban energetikai megtakarítást célzó fejlesztések során került sor az összes külső nyílászáró felújításra és cseréjére, a tetőtéri mennyezet hőszigetelése, napelemek elhelyezésére, a külső homlokzat felújítására, valamint a parkban egy új játszótér kialakítására.
A ma látható későbarokk stílusú épület a település egyik legrégebbi, archaikus formájában megőrződött építészeti alkotása.
Felhasznált irodalom:
Helytörténeti füzetek 30.: Szentpéteri Géza: Zsoldos István emlékezete / szerk. Dr. Ducza Lajos - Kisújszállás, 2013. – 81-82. p., 203-204. p.
Helytörténeti füzetek 20.: Kisújszállási városvédők: 1934-1987-2007 / szerk. Dr. Ducza Lajos - Kisújszállás, 2007.– 15. p.
Kisújszállás város története III. szerk.: Szabó László – Kisújszállás, 1988.- 93-94. p.
Kisújszállás város története a legrégebbi időktől 2012-ig / főszerk. Dr. Tóth Albert – Kisújszállás, 2013. - 274. p.
Kisújszállási Nagykun Kalendárium a 2018. évre Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójának esztendejében / főszerk. Dr. Ducza Lajos - Kisújszállás, 2018.- 153-157. p.
http://www.zounuk.hu/hu/wiki/varoshaza-kisujszallas
http://www.kisujszallas.hu/files/oroksegvedelmi_hatastanulmany__kisujszallas.pdf
https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/megujul-a-kisujszallasi-varoshaza-es-kornyeke-1123753
További források:
Kecze István (2015): Ez történt 2014-ben - ln. Ducza L. (főszerk.) Kisújszállási Nagykun Kalendárium a 2015-ös közönséges évre a redemptió 270. esztendejében. ISSN 1416-7611, Kisújszállás Város Önkormányzata, Kisújszállás, pp. 133-152
Kecze István (2019): „Jelenvaló az ő emléke” - ln. Ducza L. (főszerk.) Kisújszállási Nagykun Kalendárium a 2018. évre. Az 1849/49 forradalom és szabadságharc 170. évfordulójának esztendejében. ISSN 1416-7611, Kisújszállás Város Önkormányzata, Kisújszállás, pp. 153-156
Virányi Zsolt (2016) építész, tervező- és műemlékvédelmi szakmérnök, műemléki szakértő 21-0272 – Kisújszállás Szabadság tér 1. 1 hrsz-ú ingatlanon álló Városháza energetikai fejlesztési munkáihoz szükséges építéstörténeti kutatási dokumentáció
