Ari Albert 1877. október 24-én Kisújszálláson született, Ari Albert földműves és Szabó Mária fiaként. 1902. július 17-én házasodott össze Kecze Mihály özvegyével, Kürti (máshol Kürthy) Erzsébettel, szülővárosában.
A Magyar Ipar Almanachjában (1930) olvasható: „Ari Albert, kovács és lakatos. Csáky u. 41. Felszabadult 1891-ben Debrecenben. Mint segéd dolgozott Szeged, Debrecen, Budapest, Bécs nagyobb üzemeiben. Önálló lett 1901-ben. Épület- és műlakatos, s főleg kovácsipari szerszámokat készít. Országos Ipari Egyesülettől bronzérmet kapott. 1914-től fogva katona volt. A vasútezrednél szolgált. Kitüntetve. Sebesült. Neje: Kürthy Erzsébet.”
Ari Albert díszműlakatos sokat foglalkoztatott, megbecsült mester volt a 20. század elején, Kisújszálláson. Városunkban ő volt az a mester, aki a Déli temetőben, a sírok kerítéseit, a sírkápolnák, családi sírboltok kovácsoltvas ajtót, ablakait készítette. Sok helyen még a névtábláját is megtalálhatja, aki figyelmesen keresi. Van olyan bekerített síremlék is, amin ugyancsak megtalálható a névtáblája, jelezve, hogy ez az ő munkája. A Móricz Zsigmond Református Kollégium gimnáziumi épületének kerítése, a kisújszállási református parókia kerítése, a mostani Nagykun Klub nagykapuja, mind, vélhetően az ő keze munkáját dicsérik.
Munkáinak, alkotásainak pontos listája, munkásságának teljes felkutatása és leírása még várat magára. Addig is, míg valaki felvállalja ezt a munkát, és felkutatja, dokumentálja Ari Albert munkásságának, életének történetét, érjük be azzal, amit már ma láthatunk, tudhatunk.
Ari Albert nem egyszerű kovácsmester volt, hanem díszműlakatos. A kovácsmesterség magas fokát űzte. Munkássága időszakának behatárolásához jó támpontot adnak a Déli temetőben álló, általa készített kerítések által körülvett sírok, azok feliratai. Azok az évszámok, amik az itt álló sírköveken, síremlékeken az alattuk nyugvók halálának időpontját jelzik. Ezek alapján az 1900-as évek legelejétől, az 1930-as évek második feléig, terjedhet ez az időszak, esetleg a II. világháború elejéig, bár erre egy példát sikerült találni.
Ari Albert kivételes tehetségű, nagyszerű kézügyességű, művész érzékkel megáldott mestere volt a kovácsolásnak. Mindenkit bíztatok arra, tegyen a Déli temetőben egy kiadós sétát, és közben fedezze fel magának Ari Albert munkáiban ezt a különleges szépséget.
Laikusként nehéz lenne rendszerbe foglalni munkáit, alapos ismeretek nélkül. Ezért inkább keressük a szépséget munkáiban.
Kerítéseinek pálcái legtöbbször négyzetes vasból készültek, néhány esetben ezek csavart változatait is használta. Lapos vasból kovácsolt S alakok, C alakok, csigák spirálok változatos összekapcsolásával, összedolgozásával díszítette kerítés elemeit. Nem találni két egyforma megoldást, két egyforma kerítést, a mintaelemek elforgatásával, megnyújtásával, elcsúsztatásával, vagy egymáshoz kapcsolásával, egymásba illesztésével új és új motívumokat hozott létre.
A kerítés pálcáinak felső végére többnyire valamilyen hegyes alakzatot kovácsolt. Egyszerű, lándzsahegyre hasonlítót, ellapítottat, néha hullámosat, vagy három ágra hasított, liliomra emlékeztetőt fölfele álló, kinyíló vagy visszakunkorodó „szirmokkal”, de van olyan is, ahol mindhárom ág hullámos. Olyat is találni, ami csepp alakra emlékeztet, vagy falevelet formáz. Van, ahol a „liliomnak” két levele is van, két oldalra kihajolva. Az egyik legkülönlegesebb, ahol hullámos „lándzsahegy” és kis virág váltakozik a pálcák végein. A nyolc szirmú virág kihajlik előre a kerítés síkjából, szirmai plasztikusam mintázottak.
Kovácsolt virágok több kerítést is díszítenek. Van körbe foglalt, hat szirmú virág, aminek szirmai külön állnak, van kétszer nyolc szirmú kis virág is, sőt egy helyen még a szegecsek is apró virágok.
Legszebbek, legdíszesebbek a síremlékek, vagy családi sírkertek kerítéseinek négy sarkán álló oszlopok. Buzogányra, tobozra hasonlítókat, többet is lehet látni, ám ezek is mind mások. Vannak, amelyek turbánra emlékeztetnek, olyanok is, amelyeknek bimbóra, és találni olyat, ami dárda hegyét juttatja eszünkbe. Alattuk S és C alakú ívek, változatos összeállításban, formákban, a kerítésekkel párhuzamosan, vagy mind a négy irányban. A legszebbek talán a tulipánt formázó díszek. Távolról tökéletes tulipánnak látszik, közelebbről a tulipán összetartó szirmai inkább akantuszlevelek. Az összeboruló, szinte áttört mintának látszó levelek-szirmok közül ágaznak szét a tulipán stilizált porzói.
Egyediek és különlegesek a családi sírboltok kovácsol vas rácsai. Az ajtók két szárnyúak, így rácsaik szimmetrikusak, Itt is az ismert hajlított elemeket látjuk, de sokkal szabadabb megformálásban, nagyobb teret kitöltve. Több virág is megjelenik, négy szirmú, szabdalt levelű, de van két sorban, soronként nyolc sziromlevelű is. És itt található tulipán is, két levéllel. Nagyon szép kovácsolt kilincset is láthatunk, mintha levelek borítanák be, több sorban, egymáson. Felfedezhetünk egy különleges kovácsolt zárszerkezetet is, ez félkör alakú, és két, szembe fordított szívecske díszíti, illetve csak az egyik dísz, a mádik a kulcslyuk elfordítható fedele.
Sajnos, ennek a sok szépségnek nagy része pusztulóban, eltűnőben van, Néhányon látszik a gondozás, odafigyelés és ápolás, de sokat már kikezdett a rozsda, a kidöntöttek felnövő fák, benőtte a gaz, a borostyán, és látni az emberi rongálásokat is.
Forrás:
Ari Géza gyűjtése alapján
A Magyar Ipar Almanach (1930)
Magyar Lakatosmesterek Lapja 1909.02.10-i száma
Nagy István Zoltán, a Kisújszállási Értéktár Bizottság tagjának közlése alapján (2022)
Déli temető, Kisújszállás
