Kisújszálláson a városi sportpálya építésének a kezdeteiről, a tulajdonosairól nincsenek konkrét dokumentumok, fényképek. A sporteseményekhez kapcsolódó régi újságcikkek híranyagai állnak rendelkezésre. A sporttelep létrejötte az első sportszervezetek megalakulásához kapcsolható.
A sportért lelkesedő polgárok először különböző egyletekbe tömörültek. Így Korcsolya Egylet jött létre 1894-ben, majd Lawn-Tennis Sport Club 1898-ban. A Ref. Főgimnázium tornaegylete szintén ekkor alakult meg, a Sportköre 1925 évben. Az első sportegyesület 1917 évben alakult meg, a Kisújszállási Testedzők Egyesülete (KTE), Oláh Károly testnevelő tanár elnöklete alatt. Alapszabályszerűen csak 1920-ban kezdi meg működését. A tanácsrendszer rövid időszakában a tömegsport fejlesztése céljából április 4-én megalakították a kisújszállási Szakszervezetek Testedző Egyesületét. (Jászkunság, 1979. március)
Saját maga létesítette pályáját, a helyi MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) csapatának utalták, és azon a KTE játszási jogát is megvonták. 1925-ben a MOVE a Kisújszállási SE játékjogát tagdíjfizetés és egyéb tartozások miatt felfüggesztette – írta a Szózat c. lap 1925. 08.09-én.
A Nemzeti Sport 1934. augusztus 3-án „A kis vidéki csapat 1934-ben” címmel foglalja össze a futball, a sport, a pálya körülményeit:
1910-1914: Kisújszálláson megalakul és működik a futballcsapat
1919-1920: (A város román megszállása idején tilos volt a sport – Ari Géza)
1920-1925: Vasárnaponként az egész város lázban van a futballmeccsek miatt. Mindenki szurkol a helyi kék-fehér színekért.
Földműves emberek tarisznyával állnak meg a pálya szélén és nézik a játékot. Munkába induló munkások kapával figyelnek.
A sportteleppel kapcsolatban írja a Ref. Gimn. 1936/37. évi értesítője: Az intézet külön játszótere a Testnevelési Tanács sporttelepe, 10 500 m2, ahol a futópálya nincs rendesen megépítve. A tornaünnepélyeket, bemutatókat gyakran tartották a városi Vigadóban.
1945 év szeptemberében megalakul a sportkör a Református gimnáziumban. Vezetője Porcsalmi Lajos testnevelő tanár. Sportszakosztályok: torna, atlétika, labdarúgás, kosár- és kézilabda. Megalakul a Munkás Testedző Egyesület. 1952-ben egy elemi iskolai sportkör alakult. Újabb szövetkezeti sportegyesületek jönnek létre. Az országban – elsőként – megalakul a termelőszövetkezeti lovas sportkör (1961), Kiss István méntelep-vezető az irányítója.
Kisújszálláson is tervezgetnek – írta a Népsport 1967.05.29-én. Tavaly fedett ülőhelyet építettek a sporttelepen, az idén rendbe hozzák az atlétikai pályát, nyárra pedig elkészül az uszoda.
A fedett lelátó építésére a városi tanács mintegy 60 ezer forintot és építőanyagot juttatott, szakembert biztosított erre a célra. A sportolók 20 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. A fedett lelátó értéke 80 ezer forint, 340 ülő és 100 állóhellyel. A Faipari Vállalat dolgozói társadalmi munkában vállalták az öltözők karbantartását, tanulók a pálya karbantartását. A futópálya salakkal való feltöltését a Búzakalász tsz vállalta.
2005. május 15-én átadták az újrafüvesített labdarúgópályát. A munkálatok során először felszántották, majd 1350 m3 földdel töltötték fel. Ezt követte a füvesítés, majd a használatba vétele. A város önkormányzata két év során több mint 20 millió forintért fejlesztést, karbantartást végzett a pályán. Új kiszolgálóépület lett, 15 millió forintért korszerűsítették az öltözőt.
2013. augusztus 19-én újra sportpályát, új füves pályát és megújult lelátót avattak a sporttelepen. A város sportfejlesztési programjához kapcsolódóan 300 személyes UV-álló műanyagszékes lelátó lett átadva.
A városi sporttelep 2010. szeptember 11-én vette fel Porcsalmi Lajos (1919-1995) testnevelő tanár, sportvezető nevét. 18 éves volt, amikor egy Nagykun Diák Sportviadalon a bajnok tornászcsapat tagja lehetett. Kisújszálláson a gimnáziumban 1945-től 1961-ig, ezen belül több mint tíz évig a kollégium igazgatójaként dolgozott városunkban. Ettől a naptól kezdődően a kisújszállásiak javaslatára, az önkormányzat döntése szerint a kisújszállási sporttelep neve: Porcsalmi Lajos Városi Sporttelep.
Forrás:
Korabeli újságcikkek (jelezve a szövegben) és Ari Géza kutatásai, feljegyzései
Porcsalmi Lajos: A Nagykun Viadalok története 1929-től napjainkig. 1989. Szolnok 184 p.
