„1801-ben háromkerületi rendeletre olyan ménest állítanak fel, melyben tsak a mértéket megütő kantzák és ménlovak vannak. Pásztorául megfogadott Szabó János 50 Rft-ba, 8 köböl búzába, 50 font sóba, 50 font szalonnába, és 1 véka kásába.” Ezzel elkezdődött a minőségi lótenyésztés Kisújszálláson.
Kisújszálláson megszülettek az első „műcsikók”
Pünkösd szombatján nagy örömre ébredt id. Süveges Gergely és családja Kisújszálláson. Estefelé a szabad ég alatt az udvarán megszületett a szorongva várt „műcsikó” –az első ilyen az ORSZÁGBAN! De nem csak Süvegeséknél van ilyen nagy öröm. A kisújszállási állami fedeztető állomáson tavaly júliusban és augusztusban 21 kancát termékenyítettek meg mesterséges eljárással. Ezeknek a lovaknak a csikózása most van soron. Dr. Szép Iván állatorvos munkájának megvan az eredménye. A mesterséges fedeztetés nem fölösleges, hanem hasznos és értékes nyitása a hároméves tervnek – írta 73 évvel éve a Kanadai Magyar Munkás – Új Szó 1948. 07.22-én.
Tenyészlódíjazás
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Gazdasági Egyesülete Fegyverneken tenyészlódíjazást rendezett. Első díjat nyert ARI SÁNDOR (Kisújszállás). Az állatkiállításnak Darányi földművelésügyi miniszter megfelelő állami segítséget adományozott. (Budapesti Hírlap 1902. 11.24.)
Lótenyésztési állami jutalmak és lóverseny Kisújszálláson
Vidéki közlemények: A Földművelési Minisztérium a lótenyésztés és nemesítés előmozdítása céljából Jász-Nagykun-Szolnok megyének 80 darab arany tűzetett adott ki, állami jutalommal, amelynek kiosztása Kisújszálláson történt.
A verseny délután a vasút melletti szép téren történt. Befejezésül a gazdák versenyét láthatta a közönség – írta a Politikai Újdonságok 1877.09.26-án.
Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár 1934-ben
Gyönyörű ünnepséggel, az erő és az öntudat szívós kitartásával nyílt meg ma az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. A fogatversenyen ötös-négyes-kettes fogatok vonultak fel a tribün előtt. Nagy sikere volt BORDÁS TAMÁS kisújszállási gazda népies fogatának, amely mellett három kiscsikó szaladgált, és a kocsi után egy komondor futott lihegve. Id. Bordás Tamás (Kisújszállás) bemutatta angol félvér kancáit. A pompásállatok meg is hozták gazdájuknak a jól megérdemelt jutalmat – írta a Budapesti Hírlap 1932. május 3-án / 24. számában.
Lovas hagyományok és turizmus
A lovas hagyományok újjáélesztésének szép példáját mutatja fel Kisújszállás. Nagy érdeklődés kíséri a Kun Viadalt. Itt nemzetközi lovasíjász-versenyt, lovas birkózást, kettesfogatok akadályversenyét láthatják az érdeklődők.
Az első újkori kunkapitány Horváth György volt, aki a lovas hagyományok ápolására 2001. április 24-én megalakította a Nagykun Nádor Lovas Bandériumot. Kezdeményezését a nagykun települések támogatták. A városok két-három lovast állítottak, akik ruházatának költségét is magukra vállalták.
A kezdetekről szólva: a Nagykunságban mindig jelentős volt a lótartás. A Jászkun Kerület 1805 tavaszán rögzítette a tenyésztés kívánalmait. Kisújszállás 1847-ben határozta el, hogy négy ménest állít fel. Az első világháborúig tartott a lótenyésztés felvirágzása hazánkban. 1960-tól kikerült a katonaság keze alól a lótartás és gazdátlanná vált az állomány.
A lóállomány Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1980-ban 3000 db, 1996-ban csak 500 db volt.
Kisújszálláson a sport irányába indult fejlődésnek a lovasélet. Horváth György lovasiskolája a lovasíjászatra, a lovasoktatásra, túralovaglásra és a huszárhagyományok ápolására tette a hangsúlyt.
Magyarországon, a Magyar Katonai Hagyományőrző Szövetség 130 lovas hagyományőrző egyesületet tart számon.
Forrás:
Dr. Bartha Júlia: A folklórhagyományok újraélesztésének jelentősége és lehetőségei a kistérségi idegenforgalmi arculat kialakításában. 98 – 101. oldal.
Nagykunsági közösségek. Túrkeve 2004. Nagykun Kistérségi Tanulmányok 3. (Lejegyezte: Ari Géza)
Demeter Jánosné: Húszéves a Nagykun Huszár Bandérium. In: Nagykun Kalendárium (szerk. Dr. Ducza Lajos) 2022, 213-220 pp, ISSN 1416-7611
