Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium (Szabó Tamás)
Kisújszállás város oktatástörténetét vizsgálva megállapítható, hogy a történelem során a település, a helyi református egyház és a gimnázium története szerves egységet alkotva sok szálon kötődött egymáshoz. A korábbi iskolatörténeti feldolgozások alapján a gimnázium közel három évszázados történetét négy (jelenleg már öt) jól elhatárolható szakaszra célszerű osztani.
1717-1852; az iskola, mint a debreceni kollégium partikulája
Működésének eme korai szakaszában az iskola a debreceni kollégium nagyszámú partikuláinak egyike volt. A kor szokásának megfelelően tehetséges, szegény diákokat küldtek az oktatás támogatására, így került 1834-ben preceptorként az ifjú Arany János is egy évre iskolánkba.
A hat évfolyamos gimnáziumi képzést kiszolgáló egyemeletes, árkádos épület Rábl Károly gyöngyösi építőmester tervei alapján a városközpontban épült 1798-ban (ez a mai Kálvin téren állt 1926-ig).
1852-1894; magánjellegű gimnázium, majd hatosztályos önálló református gimnázium
Az 1849-ben kiadott és a következő évtől a magyarországi iskolarendszerre kiterjesztett osztrák tanügyi szabályzat, az Organisationsentwurf alapjaiban alakította át a magyar oktatást. A kisújszállási gimnázium a személyi feltételeket nem tudta biztosítani, így 1852-től 3 tanárával csak négyosztályos magánjellegű algimnáziumként működhetett tovább.
Valószínűleg a politikai enyhülésnek köszönhetően 1863-ban az iskola mégis megkapta a nyilvánosság jogát. „Az épület fiúiskola néven ismert a köztudatban, mert a fiúk elemi iskolai oktatása 1927-ig ebben az iskolában folyt. A gimnáziumi oktatás itt csak 1894-ig tartott.”
Ebben a zavaros korszakban több kiemelkedő, neves tanáregyénisége is volt iskolánknak. Ilyen volt Nagy László, a nagykőrösi képezde későbbi igazgatója, királyi tanácsos és kerületi tanfelügyelő, a kunhegyesi gimnázium névadója; Jermy Gusztáv, a természetrajzi szertármúzeum megalapítója, vagy Keszi Hajdú Lajos, aki a szabadságharc utáni börtönbüntetését letöltve került az iskolába, élő jelképeként 1848-nak.
1883-ban újabb válságot élt át a gimnázium, mivel az új közoktatási törvény szigorított a tárgyi és személyi feltételeken. Hiába állították fel azonban a 6. és 7. tanszéket is, hiába javították az iskola épületét és fejlesztették felszereléseit, a szűk épület alkalmatlanná vált a feladat ellátására.
Az egyháztanács 1890-ben döntött egy új iskolai épület építésének támogatásáról, amely a városban heves vitákat váltott ki. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium támogatta a főgimnázium építésének ötletét, anyagi segítséget is biztosítva az építéshez és a működéshez. Végül a minisztérium, a város és az egyház együttműködésének köszönhetően 1893-ra megszületett a megállapodás a főgimnázium építéséről, és további fenntartásának szabályairól. Az épületet a kor neves építésze, Alpár Ignác tervezte, a kivitelezési munkálatokat Berger Jenő debreceni építész 110 eFt-ért vállalta. A munkálatok példátlan gyorsasággal, egy év alatt befejeződtek, az iskola épületének átadására 1894. szeptember 12-én, ünnepélyes keretek között került sor. Az első érettségi vizsgát 1895-ben tartották.
1895-1948; iskolánk nyolcosztályos református főgimnázium
A századforduló környéke a gazdasági fejlődés és anyagi stabilitás, ezzel együtt a szellemi fejlődés időszaka. Az iskola tanári kara állandósult, és 1896-ban megválasztották igazgatónak a fiatal, kiváló tudományos felkészültségű, haladó pedagógiai elveket valló dr. Pallagi Gyulát. Az igazgató még ennek az évnek a végén magához vette unokaöccsét, a hatodik osztályt járó Móricz Zsigmondot, aki a Kisújszálláshoz kötődő fiatalkori élményeit a Forr a bor című művében örökítette meg.
Diákotthon épülete:
A két emeletesnek szánt internátusi épület tervét az I. világháború miatt nem sikerült megvalósítani. A gimnáziummal szembeni földszintes épületben 1929-től 40 diák elhelyezése vált lehetővé. 1931-ben emeletráépítéssel bővítették, így már 80 főt tudtak elhelyezni.
1948-tól állami gimnázium, majd gimnázium és szakközépiskola
2012-ben a református oktatás újra indult. A meglévő református általános iskola mellé a fenntartó egyházközség átvette az Arany János Általános Iskolát és a Móricz Zsigmond Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumot.
Forrás:
1. Ari Sándor, dr. Borók Imre, Kiss Kálmánné, Szabó Lajos. - Iskolánk múltja, A Kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola története - A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola 250. évi jubileumi évkönyve (1966/67.)
2. Dr. Kiss Kálmánné – Kisúji harangszó, Helytörténeti füzetek 18. Kisújszállás, 2006
3. Kiss Géza – A Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium múltjáról és jelenéről. – Kisújszállás és vidéke Nagykun Kalendárium az 1992. szökőévre
4. Dr. Tóth Albert: Kisújszállás város története, Kisújszállás, 2013
