Pásztorkodás emlékhelye
Több éve felvetődő téma volt a Városvédő és -Szépítő Egyesületben, hogy valamelyik egykori gémeskutat a csordajáráson érdemes volna felújítani. Választásuk végül az egykori csordahajtó út melletti, a József Attila és Gyep utca kereszteződésében évszázadok óta csendben szolgáló, aztán majdnem elfeledett kútra és környékére esett. Az egykori itató kút betonnal kibélelve és lefedve a talajban rendelkezésre állt, évtizedekig a Sásastó utcában fúrt artézi kút vizét vezették ebbe a „ciszternába” és használta a lakosság az ivóvíz rendszer további fejlesztéséig. A „Mély a múltnak kútja - a pásztorkodás nyomában Szent Mihálytól Szent György napig” című, Nemzeti Civil Alapprogram által támogatott 2010-es pályázat teremtett lehetőséget és az anyagi fedezet egy részét az elképzelés megvalósításához. Az egyesület célja nem csupán a kút helyreállítása és egy emlékhely létrehozása, hanem a gazdátlan teresedés - városon belüli közterület - rendbe tétele, élettel való megtöltése volt. A jó ügy mellé állt támogatóként Kisújszállás Város Önkormányzata, valamint számos cég és magánszemély is.
2010 tavaszán a fa, a vas megmunkálásának szakemberei és velük együtt a lelkes önkéntes segítők emlékparkká alakították a teret. A kun makacsságnak, a pusztai népek nehézségekkel dacoló természetének sikerült az elvégzett feladattal és az elkészült tárgyakkal emléket állítaniuk, a szolnoki belső földek és a sárréti mocsár határán, a világörökség részét képező, mindenféle építményeknél időállóbb hortobágyi puszta valamikori szélén. A Nagy Imre munkája által elkészült kútkáva és vályú, valamint a Nagy István vasmunkájával összeálló gémeskút mellett Nemes Sándor (Hejcén élő kun fafaragó) kun pásztora, melyhez a tölgyfát Alsócsernátonból, a Haszmann Pál Múzeumtól kaptuk és Rózsa Imre (pacséri népi fafaragó) hűséges kutyája, szinte életre kelve „várják az inni vágyó jószágokat”. Élnek azáltal, hogy minden nap, minden napszakban az arra járó emberek, örülnek, gyönyörködnek és emlékeznek. Az ismertető tábla térképét és feliratát Dobák Tibor készítette.
Az emlékhely részei:
gémeskút, „beállós” kútkáva, itató vályú,
ismertető tábla szöveggel és térképpel,
kun pásztort ábrázoló 5/4-es méretű szobor (ruházata abból az időből származik, mikor az egyes jószágfajtákat pásztorolók viselete még nem különült el), pásztorkutya,
pihenőpad, faragott szeméttároló, két útbaigazító tábla a Széchenyi és a Malom utcán
2011. április 20-án délután került sor az avató ünnepségre, melyen több százan, sokan hagyományőrző viseletben jelentek meg. Avató beszédet dr. Tóth Albert, a városvédő egyesület tagja mondott. Sokaknak lett párás a tekintete, mikor utolsó néhány évtizedes kényszerű pihenője után Szűcs Gábor kezében meglendült a kútostor, újra vizet mert a faveder - melyet édesapja, Szűcs István készített - és billent a kútgém. A karikás ostor csörgető verseny pedig szintén sokakban idézett már-már elfeledett, gyermekkori emléket.
A városvédők, az emlékhely elkészítésével elérték céljukat: egy szinte feledésbe merült gémeskút „újraélesztésén” túl, emléket állítottak a Kisújszálláson élő kun eleiknek évezredeken át megélhetést adó pásztorkodásnak, valamint a várost díszítő, új információt nyújtó alkotás-együttes mellett egy olyan teret sikerült kialakítanunk, mely szívesen látogatott találkozási ponttá vált minden korosztály számára, mind a helyiek, mind a vidékről ide érkezők körében. Nem elhanyagolható az sem, hogy az avató rendezvényen, egy azóta hagyománnyá vált, a családi és baráti közösségek körében méltán népszerű városi programot indítottak útjára „Időutazás a gémeskút körül” címmel.
2011 óta minden évben, elsősorban a kihajtás alkalmával április végén, esetenként a behajtáskor, szeptemberben tartják meg rendezvényünket a gémeskút körül. Állandó része a programnak a karikás csörgető-, a vízhúzó- és a főzőverseny, a csikós bemutató, de nagyon népszerűek a kézműves bemutatók és foglalkozások is. Minden évben valami egyedivel is bővítik a programok sorát, mint például vajköpülés, néptánc, énekkari fellépés, karikás ügyességi verseny, állatsimogatás, szüreti báli hívogató, fotó kiállítás, magán gyűjtemények bemutatója, tárogató muzsika stb.
A rendezvény szervezésekor állandó partnereik a szalmafonók, a csipkeverők, a hímzők és a kosárfonók, a Nagykun Nádor Huszárbandérium és a Fogathajtók Egyesülete képviselői, a 48-as Olvasókör népdalkörei, valamint a Vigadó Kulturális Központ és Könyvtár. Támogatójuk: Kisújszállás Város Önkormányzata és a Nagykun Hagyományőrző Társulás.
Elkészülete óta az egyesület folyamatosan gondozza és újítja az emlékhelyen lévő tárgyakat és annak környezetét. Elsősorban a Városszépítő táborok keretében festési és gyomlálási munkálatokat végeznek, de egész évben bekapcsolódnak a karbantartásba az egyesület tagjai, a környék lakosai és a VGN Kft. dolgozói is. Magánadományok felhasználásával és értékes közösségi munkával sor került a kútkáva körüli rész pádimentum téglával történő burkolására, valamint 2019/20-ban a pásztor szobor teljeskörű felújítására, melynek irányítását Ábri Imre egyesületi tag vállalta magára.
A városvédők különleges értéknek tartják, hogy mindenki, az elkészítés során és azóta is folyamatosan, „csupán” a pásztorkodás emlékének fenntartása és az emlékhely közösségi erejének fontossága miatt önként vett és vesz részt a munkálatokban.
Forrás:
Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2012-es szökőévre.- Kisújszállás, 2012.- 153-154. p.
Kisbíró, XIX. évfolyam, 2011. május 7.- 6. p.
