Papi Lajos Alkotóház
Papi Lajos 1921-ben Kisújszálláson született, a Nagykunság gyermeke volt. Tehetségét édesapjától örökölte, és művészi hajlamát is mellette tökéletesítette. Művészi önmegvalósítását megzavarta a háború. Igaz, tréfásan mondogatta, hogy tehetségének kiteljesedését nagyban segítette az a tanulmányút, amit 1945 és 1948 között a Szovjetunióban abszolvált.
Hazatérte után több kitérőt kellett tennie, míg végül az ábrázoló művészetnek szentelhette magát. A közművelődésben dolgozott, de már javított, restaurált háborúban megsérült műalkotásokat, és önálló alkotással is próbálkozott az ötvenes évek elején. Első „műterme” egy elhagyott tehénistálló volt, és sajnos sokáig ez is maradt. Közös kiállításokon művésztársaival már 1954-től szerepel, de első önálló tárlatára csak 1968-ban kerül sor Kisújszálláson a művelődési házban.
Felsőfokú művészi képzésben nem vett részt. Autodidakta művész volt, akinek művészi továbbképzését a művésztelepek nyújtották. Karakteres, sokszínű és tehetséges ember volt. A művészi társaságoknak központja, kedvelt egyénisége volt. Aurája mindenkire hatott, senki nem tudta kivonni magát alóla. Ragaszkodott a Nagykunsághoz, hiába hívták műtermes lakásokba máshová, ő itt maradt. A hosszú, kitartó munka után az alkotás méltó feltételei is megteremtődtek számára. A Szolnok Megyei Tanács és a helyi városi tanács elismerve eredményeit segítségére sietett. 1980-ban az egykori Diószegi-házba, a Nyár utcára költözhetett, ahol műtermet is kapott. Ez a változás megnövelte alkotókedvét. Művészete kiteljesedett, formavilága gazdaggá vált. Kőből, fából készítette műalkotásait, amelyek e városban, annak középületeiben és szerte az ország gyűjteményeiben megtalálhatóak.
Sajnos nem élvezhette sokáig jól megérdemelt műtermét, az átadás után alig több mint hat évvel elment közülünk. Műterme árva lett. Síremléke, a nyugati temetőben lévő Győrfi-alkotás példázza talán legjobban életét: egy hatalmas kőtömbből Papi Lajos faragja ki, mintázza meg önmagát.
Az elhunyt szobrászművész emlékére a Városvédő és –Szépítő Egyesület szobrot állított az Alkotóház udvarán, melynek avatására 2004-ben került sor. Győrfi Sándor műve, mely a „Pogány korpusz” nevet kapta, Papi Lajos csonkán maradt művészi pályájára is céloz.
Az Alkotóház helyet, teret biztosít a művész halála óta állandó és időszaki kiállításoknak, valamint a Papi-gyűjtemény otthona, mely gyűjtemény darabjai Papi Lajos művészbarátaitól származnak. Évekig a Szalma-és Csuhéfonók Baráti Társasága Egyesület is itt kapott otthont, alkottak és kiállításokat rendeztek az általuk meghirdetett pályázatokra beérkezett művekből, valamint az egyesület tagjainak munkáiból.
Több éve a Papi Lajos Alkotóházban működik a helyi művészeti iskola képzőművészeti tanszaka is, méltón képviselve a névadó művész örökségét, szellemiségét.
Forrás:
Papi Lajos emléke előtt - Dr. Ducza Lajos avatóbeszéde 2004. augusztus 5-én, Győrfi Sándor: Pogány korpusz című szobrának felállításakor
Megjelent: Kisújszállási Nagykun Kalendárium a 2005-ös évre , 224 – 227. old.
