Értéktár elemei

Helyi kiadványok, így különösen: Kisújszállás Város története I-III., Helytörténeti füzetek sorozat, Kisújszállási nagykun kalendáriumok, Kisújszállás képekben, Kisújszállás arcai, Más vót az ílet…, Kisújszállás város története a legrégibb időktől 2012-ig


Helyi kiadványok, így különösen: Kisújszállás Város története I-III., Helytörténeti füzetek sorozat, Kisújszállási nagykun kalendáriumok, Kisújszállás képekben, Kisújszállás arcai, Más vót az ílet…, Kisújszállás város története a legrégibb időktől 2012-ig

Helyi kiadványok, így különösen: Kisújszállás Város története I-III., Helytörténeti füzetek sorozat, Kisújszállási nagykun kalendáriumok, Kisújszállás képekben, Kisújszállás arcai, Más vót az ílet…, Kisújszállás város története a legrégibb időktől 2012-ig
A rendszerváltás előtti években megjelent egy szerzőcsoporttól (Dr. Tóth Albert, Dr. Pálóczi Horváth András, Dr. Szabó Lajos, Zsoldos István, Dr. Borók Imre, Dr. Kiss Kálmán) származó Kisújszállás város története című három kötetes monográfia, mely befejezetlen.
100 éves előzmények után 1992-től először kétévente jelent meg, majd évente a Nagykun Kalendárium. Hűen tükrözi Dr. Ducza Lajos helytörténész, a város korábbi polgármesterének a város szellemi, kulturális közösséget építő tevékenységét. Sokféle, színes tartalma miatt sokan kedvelik eme kiadványt.
A Kisújszállás képekben című albumot 1997-ben adta ki a Nagykun Kisújszállásért Alapítvány; ebben a magyarázó szövegek angol és német nyelven is szerepelnek.
A Városvédő naptár 2008 óta minden évben megjelenik. Elsősorban a Kisújszállási Városvédő- és Szépítő Egyesület szervezésével és közreműködésével megvalósuló eseményeket mutatja be képes krónika formájában.
2009-ben jelent meg a Több szálból font kötél erősebb című kiadvány, mely a Külügyminisztérium egy pályázatának keretében az ország városszépítő egyesületeit, a tevékenységüket, és a kisújiak hasonló című pályázatának eredményeit mutatja be.
A Kisújszállás arcai című album 2009-ben jelent meg, Kisújszállás Város Önkormányzatának megbízásából a Pannon-Literatúra Kft. adta ki.
Kisebb léptékű, viszont hiánypótló a Séták Kisújszálláson című 32 oldalas színes füzet, mely Kisújszállás Város Önkormányzatának támogatásával az Arany Diák Alapítvány, a Kisújszállási Városvédő- és Szépítő Egyesület, valamint a Nagykun Kisújszállásért Alapítvány közös gondozásában jelent meg, elsőként 2011-ben.
11 útvonalon végigsétálva mutatja be képekben, ismertető szöveggel, ismert adataival a város bel- és külterületein található emlékhelyeket, szobrokat, látnivalókat az érdeklődők számára. Térkép mutatja, mi merre található, illetve Csukás István és az itt termesztett rizs, kiemelt értékeink jelentőségét.
A „Más vót az ílet…” című könyvet 2012-ben adta ki Kisújszállás Város Önkormányzata. amely a régi, 1945 előtti időket mutatja be a mai kor emberének több mint 600 fényképpel. Látképek, portrék, osztályképek, öltözetek, az akkori élet kerül bemutatásra a képekkel és rövid írásokkal, történetekkel
2013-ban jelent meg a Kisújszállás város története: a legrégebbi időktől 2012-ig című helytörténeti monográfia, kiadója a Kisújszállási Városvédő- és Szépítő Egyesület. Ez a tudományos-ismeretterjesztő céllal írt könyv a folytatása a korábban megjelent 3 kötetes várostörténeti monográfiának, bemutatja a város történetét, természetrajzi, néprajzi jellemzőit, a kialakulásának és fejlődésének állomásait, az intézmények és szervezetek történetét, a városi eseményeket sok értékes fotóval.
2016-ban jelent meg a Kisújszállási Városvédő- és Szépítő Egyesület és a Nyugdíjas klub összefogásával összeállított szép, színes receptkönyv, az Ablakos kalácstól a vízenkullogóig – Hagyományos sütemények Kisújszálláson címmel, jellegzetes kisújszállási süteményekhez, a KIS-ÚJ-LAP Kft. nyomdájában készült.
2019-ben megjelent a Kemencés ételek a Nagykunságban – Hagyományos sütés-főzés Kisújszálláson című szép színes receptkönyv, a Kisújszállási Városvédő- és Szépítő Egyesület megbízásából a KIS-ÚJ-LAP Kft. nyomdájában készült.
1991 óta folyamatosan jelennek meg újabb kötetei a Helytörténeti füzetek sorozatnak, 2020-ig 41 db, sorozatszerkesztője: Dr. Ducza Lajos.
1.
Bana Sándorné: A kisújszállási 48-as Olvasókör története.- Kisújszállás, 1995.
A Kisújszálláson jelenleg is működő 48-as Olvasókör történetének és akkori életének bemutatása abból a célból, hogy főként a hagyományápolás tekintetében a jövő közösségei számára mintaként, sőt útmutatóul szolgáljon.
2.
Emlékkönyv a II. világháború kisújszállási áldozatairól / szerk. Ö. Tóth Lajosné, Kurucz János.- Kisújszállás, 1997.
Méltó emlék állítása azoknak a kisújszállási mártíroknak, akik a II. világháborúban vesztek el (436 áldozat, a városi harcokban elesett 86 egykori szovjet és 29 német-osztrák katona, 119 zsidó mártír), valamint néhány, a háborút és a láger poklát túlélő vallomása.
3.
Nagy Istvánné: Tanyasi gazdálkodás és életmód Kisújszállás város III. külhatárkerületében a két világháború között.- Kisújszállás, 1997.
A két világháború közötti tanyasi gazdálkodás és életmód bemutatása az egykor ott élők személyes vallomásai alapján, Kisújszállás nyugati határrészén, a „belső földeken”.
4.
Dr. Szabó Lajos: Kisújszállásiak Pacsérra költözése 1786-ban.- Kisújszállás, 1997.
A pacséri kirajzás, azaz az 1786. év tavaszán – a jobb élet reményében - a több mint ezer kisújszállási lakos Délvidékre történő kivándorlásának előzményei, története a 210. évforduló alkalmából.
5.
1848/49 emlékezete a Nagykunságban / szerk. Dr. Ducza Lajos.- Kisújszállás, 1998.
Tudományos ülés anyaga: az adott történelmi időszak nagykunsági emlékeit elevenítették fel Kisújszálláson 1992. március 14-én tudományos tanácskozás és kiállítás keretében. Az elhangzott előadások - írott formában - a 150. évforduló kapcsán kiadott emlékkötetben kerültek megjelentetésre.
6.
Romsics Imre: Kisújszállás népi táplálkozásának rendje.- Kisújszállás, 1998.
A XX. századi Kisújszállás átlagpolgárának táplálkozási rendjét és annak változásait mutatja be hétköznap, ünnepnap, az évszakok váltakozása során, de az adatközlő (a 89 éves Kun Imréné Kurucz Terézia) szülei, nagyszülei étkezési rendjére is utalva a korábbi évszázad táplálkozási szokásairól is hiteles képet ad.
7.
Kurucz János: Kisújszállás két történelmi családja.- Kisújszállás, 1998.
A Kisújszállás életében századokon át meghatározó szerepet játszó két nemesi család, az Illéssy és Kerek család tagjai életének, helységünket formáló és a Kunság életében betöltött szerepüknek históriája.
8.
Víz- és emberformálta táj / szerk. Dr. Tóth Albert.- Kisújszállás, 2001.
Konferenciakötet: a 2000. június 3-4-én megrendezésre kerülő, kistérségünk elmúlt 250 esztendejének ökológiai változásairól, őseink életéről hiteles képet adó Nagykunsági Tájtörténeti Konferencia előadásainak írott formájú megjelenése.
9.
Nagy Istvánné: Réti tanyák és tanyasi iskolák Kisújszálláson.- Kisújszállás, 2002.
Két tanulmány a Kisújszállás keleti határrészén, a „réten” élő emberek különleges, sajátos világáról az egykor ott élő adatközlők személyes beszámolói alapján. A két világháború közötti időszakról szóló történetek a gazdálkodásba és a tanyasi iskolákban folyó életbe nyújtanak bepillantást.
10.
Nagy Imre költeményei / szerk. Dr. Kiss Kálmánné.- Kisújszállás, 2002.
A hajdani, 1817-ben Kisújszálláson született költő (akit a nagy reményekre jogosító pályakezdés után alig 23 évesen ragadott el a tüdőbaj) összegyűjtött verseinek 3., szöveghű kiadása, az 1897-es eredeti nyomán.
11.
Kertgazdálkodás Kisújszálláson: Száz éves a Koronakert / szerk. Dr. Bana Sándorné.- Kisújszállás, 2002.
Konferenciakötet: a Koronakert kialakításának centenáriumán megrendezésre kerülő, Kisújszállás nagy szőlőskertjeinek sorsáról, a filoxéravész hatásáról szóló 3. Tájtörténeti Konferencia előadásainak írott formában való megjelentetése.
12.
Dr. Bana Sándorné: A szőlőtermesztés története és hagyományai a kisújszállási házikertekben.- Kisújszállás, 2003.
Az előző, 11. kötet folytatásaként, olvasmányos leírás a helyi házikerti szőlőtermesztés kialakulásáról, változásáról. Részben helytörténeti, részben néprajzi jellegű munka, mely jól szolgálja a múlt felidézését, a hagyományok ápolását, a régi és akkori szüreti mulatságok bemutatását. A gazdag és változatos képanyag közel száz évre visszamenőleg informál a helyi szőlő- és borkultúráról.
13.
Szentpéteri Géza: Adatok Kisújszállás régi nyelvéről, nyelvjárásáról.- Kisújszállás, 2004.
Több évtizedes kutatómunka eredményeként összegyűjtött, a Kunság lakóira jellemző, az egykori kun nemzet fiai által használt tájszavakat tartalmazó kötet, melynek nyelvi hitelességét nagyban segítik Dr. Szathmári István nyelvészprofesszor tanulmányai.
14.
A Nagykunság európai értékei / szerk. Dr. Ducza Lajos.- Kisújszállás, 2005.
Konferenciakötet: Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Az ehhez kapcsolódó városi eseményeknek és a május 8-án, a Nagykunság Európai Értékei címmel megrendezett tudományos ülésen elhangzott előadásoknak írott formájú megjelentetése.
15.
Papi Lajos: Ecsetem a fény.- Kisújszállás, 2005.
A megjelenéskor 60 éves fotós, Papi Lajos válogatott munkái.
16.
P. Tóth Gyula: Születtem a Nagykunságon, gulyás lettem Hortobágyon.- Kisújszállás, 2005.
Kisújszállás redemptus közbirtokosságának, a Hortobágy-tiszacsegei külső legelőn, Kecskés pusztán folytatott gazdálkodását, az ott folyó állattartás és a régi pásztorélet történéseit eleveníti fel a kötet, a kései pásztorok közül az utolsó, P. Tóth Gyula emlékeinek szöveghű felidézésével.
17.
Emlékkönyv: A Szociális Gondozási Központ elmúlt 75 éve / szerk. Kabainé Szabó Róza, Szűcs Zsuzsanna, Tapasztó Szabolcs.- Kisújszállás, 2005.
Nemcsak a visszaemlékezés, hanem a tájékoztatás szándékával is íródott a könyv, melyben a szerkesztőkön kívül, több ápoló, nővér és gondozott történetét olvashatjuk.
18.
Dr. Kiss Kálmánné: Kisúji harangszó.- Kisújszállás, 2006.
Kisújszállás irodalmi hagyományai és kapcsolatai elevenednek meg a könyv lapjain az itt született és/vagy hosszabb-rövidebb ideig e városban élt, az irodalomban rangot szerzett írók, költők életének, munkásságának bemutatása, alkotásaiknak közlése által.
19.
Óvodánk 30 éve: A kisújszállási Városi Óvodai Intézmény Pitypang Óvodájának kiadványa / szerk. Ábri Kálmánné, Ponyokainé Rab Judit.- Kisújszállás, 2006.
A fényképpel, rajzzal gazdagon illusztrált jubileumi emlékkönyv szerzői, óvónők, segítő dolgozók tematikus fejezetekben írnak az óvoda építéséről, működéséről, a harminc év nevelői munkájáról, emlékeiről.
20.
Kisújszállási városvédők: 1934-1987-2007 / szerk. Dr. Ducza Lajos.- Kisújszállás, 2007.
A megjelenéskor 20 éves Kisújszállási Városvédő és -Szépítő Egyesület rövid története, az előd egyesület működéséről, az új egyesület megalakulásának részleteiről, az eltelt évek munkájáról, rendezvényeiről, vezetőkről, tagokról.
21.
Nagy Kálmánné Janó Ilona: Családi ünnepeink, hétköznapjaink Kisújszálláson.- Kisújszállás, 2008.
A szerző hitelesen, saját tapasztalatai alapján írja le a paraszti élet rendjét az évszakok váltakozásának tükrében. Írásában megelevenednek a régi lakodalmi-, névnapi-, születésnapi szokások, a gyermekjátékok, olvashatunk a táplálkozásról, aratásról és más, lassan feledésbe merülő, egykor a paraszti élet szerves részét képező napi tevékenységről.
22.
A Kisújszállási Munkás Horgász Egyesület 50 éves története / szerk. Farkas Kálmán.- Kisújszállás, 2009.
Hét fejezetben – számos képpel gazdagítva - közel negyven írás eleveníti fel az adott történet által, hogy miért is szép és hasznos tevékenység a horgászat. Olvashatunk az egyesület megalakulásáról és a birtokba vett horgászhely, a téglagyári tó horgásztanyává alakításának körülményeiről is.
23.
140 éves a 48-as Olvasókör / szerk. Dr. Bana Sándorné, Máté Endre, Monoki Kálmánné.- Kisújszállás, 2009.
Városunk legrégebben alakult civil szervezetének története a három szerkesztő tollából a megalakulástól a kiadvány megjelenéséig.
24.
Adatok a kisújszállási cigányság történetéhez / szerk. Kovács Józsefné.- Kisújszállás, 2009.
Beszámoló a helyi cigányság történetéről, életmódjáról, foglalkozásairól, szokásairól, szerveződéseiről.
25.
Rekviem egy közösségért: A kisújszállási zsidó közösség története / szerk. Dr. Ducza Lajos.- Kisújszállás, 2010.
1852 és 1944 között a város lakosságának integrált részét képező zsidó közösség életének és tragikus sorsának ismertetése négy kisújszállási születésű, egykori deportált visszaemlékezései alapján.
26.
Szentpéteri Géza: Prédikátoraink: Kisújszállás református lelkipásztorai 1717-től napjainkig.- Kisújszállás, 2010.
A város lelkipásztorainak, hitoktatóinak, lelkésztanárainak, kötődő lelkészeinek, neves gondnokainak névsora, rövid élettörténete, egyházi szolgálatának bemutatása kronológiai sorrendben.
27.
Gulyás Sándor: Kisújszállás a dualizmus korában.- Kisújszállás, 2011.
A kiegyezés és az első világháború közötti évtizedek, a „boldog békeidők” kisújszállási társadalmának közélete, gazdasági, politikai viszonyai. A Nagykunság, benne Kisújszállás történelmi, természeti sajátosságainak, az itt élő kunok mentalitásának és az akkori polgármester, Gaál Kálmán tevékenységének bemutatása.
28.
Farkas Kálmán: „Hát, azt hallottátok-e … ?”: Kisújszállási emlékek.- Kisújszállás, 2011.
Saját tapasztalatai alapján, a régi világ emlékeit idézi fel a szerző disznótorokról, lakodalmakról, aratásokról, utazásokról, cudar időkről, különös emberekről, a paraszti élet megpróbáltatásairól.
29.
A kisújszállási Petőfi Vadásztársaság története a társaság fennállásának 65. évfordulóján / szerk. Nagy Lajos, Túri János.- Kisújszállás, 2012.
A Vadásztársaság történeti értékeinek, hagyományainak, a vadgazdálkodás, vadállomány helyzetének, az elért eredményeknek és gondoknak átfogó bemutatása.
30.
Szentpéteri Géza: Zsoldos István emlékezete.- Kisújszállás, 2013.
Zsoldos István lelkész, tanár szorvány-publikációinak, időszaki kiadványokban megjelenő kisebb írásainak összefoglalása (városunkról, lakóiról, életükről, neves személyekről, régi épületekről, népművészeti, néprajzi értékekről), kiegészítve a Zsoldos István munkásságát, életművét méltató írásokkal.
31.
Radics Pálné: Óvodai emlékek – igaz mesék: Kisújszállás város óvodáinak – az óvodákban folyó nevelőmunka – fejlődése (1945-1995).- Kisújszállás, 2013.
Átfogó visszatekintés a szerző szemével a kisújszállási óvodák nyitásának, átalakításának nehézségeiről, az óvodai nevelés történetének fejlődéséről, a módszerek változásáról, a kezdetektől az 1990-es évek közepéig.
32.
Dr. Ducza Lajos, Gulyás Sándor, Mihály Árpád: A kisújszállási református gyülekezet és templom története.- Kisújszállás, 2014.
A református templom építésének 225. évfordulója alkalmából megemlékezés a város legrégebbi épületének építéstörténetéről, a templom sorsának alakulásáról és a mindenkori gyülekezet erőfeszítéséről, hitének erejéről. A könyvet korabeli dokumentumok és az évforduló alkalmából hirdetett rajzpályázat nyertes alkotásai egészítik ki.
33.
Farkas Kálmán: Adatok a kisújszállási csendőrőrs történetéhez: 1881-1945.- Kisújszállás, 2014.
A magyar csendőrség története, dokumentumok a kisújszállási csendőrőrssel kapcsolatos ügyiratokból, szemelvények a Kisújszállás és Vidéke hetilap és az Új Néplap napilap témába vágó írásaiból, adatok a helyi csendőrőrs parancsnokság szervezetéről és az itt szolgáló csendőrökről.
34.
Kovács József, Ari Géza, Gellértfy Péter: Emlékkönyv az I. világháború kisújszállási áldozatairól.- Kisújszállás, 2016.
A Nagy Háború régóta tudott 421, s a szerzők által újonnan, levéltári iratok alapján megtalált kisújszállási áldozatainak állít örök emléket a könyv, hősi tettükért, a hazáért hozott áldozatukért. A kötetet Török Imre református esperes „Szeretet” című újságjának korabeli cikkei, a város hőseiről írt, kort dokumentáló nekrológjai, valamint az utódok által rendelkezésre bocsájtott fényképek színesítik.
35.
Vitális Sándor: Református lelkész voltam a XX. században.- Kisújszállás, 2015.
A könyv első részében a változatos, gazdag életutat bejárt, kisújszállási illetőségű református lelkész emlékezéseit és a róla szóló írásokat olvashatjuk. A második rész, a szerző édesapjának, Vitális Pálnak első világháborús élményeiről írt hadinaplóját tartalmazza szöveghű formában.
36.
Vighné Károlyi Katalin: Ideje, hogy a múlt és a jelen találkozzék: Visszaemlékezés Kisújszálláson élő emberekre, családokra.- Kisújszállás, 2016.
A három részre tagolódó könyv elsőként a Kisújszállás életében évszázadokon keresztül meghatározó szerepet betöltő nemesi Várady, Korda és Gaál család tagjaival ismerteti meg az olvasót. A második részben Pólya Endre történetét olvashatjuk, aki mindagazdaságot hozott létre a két világháború között, a harmadik rész pedig Kádas Györgyről, a ma is működő gyógypedagógiai intézet megalapítójának tevékenységéről szól.
37.
1956 emlékezete Kisújszálláson / főszerk. Dr. Kovács Tibor.- Kisújszállás, 2016.
Az országos események áttekintése után a kisújszállási történések krónikáját adja közre a könyv, majd a megtorlás eseményeiről szólnak a személyes visszaemlékezések. Évfordulós megemlékezések szónokainak gondolatai, mai diákok véleményei, levéltári dokumentumok és képek teszik teljessé a könyv tartalmát.
38.
Dr. Ducza Lajos: Kisújszállás 1848/49-ben.- Kisújszállás, 2017.
Nemzeti történelmünk legkiemelkedőbb időszakának nagykunsági, azon belül is kisújszállási, sorsfordító eseményeit, annak szereplőit bemutató kötet, számtalan korabeli irat szöveghű közlésével és képekkel kiegészítve.
39.
Monoki Mariann Gizella: Arany János Kisújszálláson.- Kisújszállás, 2017.
A költő születésének 200. évfordulója alkalmából megjelenő könyv Arany János 1834/35-ben Kisújszálláson töltött időszakának tevékenységét mutatja be két jelentősebb részre osztva: 1. tanítói, pedagógiai munkája, 2. irodalmi tevékenysége, A dévaványai juhbehajtás című vers kérdésköre.
40.
Arany-emlékeink / szerk. Máté István, Újszállási Rácz Lajos.- Kisújszállás, 2018.
Arany János legkorábbi (eddig ismeretlen) kéziratának a „Közönséges Tanítás”-nak közkinccsé tétele, annak elemzései és méltatásai, a Kisújszálláson található Arany emlékek bemutatása, a költővel kapcsolatos személyes megnyilatkozások.
41.
Dr. Ducza Lajos: Kisújszállás román megszállása.- Kisújszállás, 2020.
A részletes történelmi áttekintés után, a korabeli sajtóra és levéltári dokumentumokra alapozva mutatja be a könyv a kisújszállási megszállás 10 hónapos időszakát, a kiszolgáltatottság légkörét. Képet ad a jogellenes rekvirálásokról, rablásokról, a lakosságot ért atrocitásokról, a térség infrastruktúrájának tételes lerablásáról.

Néhány jelentősebb kisújszállási újság:
Az újságok sorában a legfontosabb említendő talán a Kisújszállás és Vidéke című hetilap, mely 1894-1944 között bírt jelentős szereppel. A kiadó és a laptulajdonos Szekeres József volt.
A Nagykunság című regionális hetilap, melynek elődje a Karcag és Vidéke volt. 1876-tól kezdve ezeket igen sokat olvasták a környező településeken.
A Kisújszállási Református Gimnázium Értesítője 1876-1948 közt évenként jelent meg. Az iskolai levéltár II. világháborúban történ elpusztulása miatt ez kiemelten fontos forrás.
A Kisbíró 1993 óta jelenik meg havonta, mely Kisújszállás Város Önkormányzatának hírlevele, felelős kiadója az önkormányzat, fontos tájékoztató szereppel bír pl. helyi rendeletekről, hulladékszállításról, rendezvényekről, stb.
A KIS-ÚJ-SÁG című információs kétheti lap 1999 óta jelenik meg, kiadója a KIS-ÚJ-LAP NYOMDAIPARI-, KIADÓ-, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft.

Források:
Kisújszállás város története I-II-III. (Kisújszállás, 1986-1988)
Kisújszállás képekben (Kisújszállás, 1997)
Kisújszállás arcai (Kisújszállás, 2009)
„Más vót az ílet…” (Kisújszállás, 2012)
Kisújszállás város története: a legrégebbi időktől 2012-ig (Kisújszállás, 2013)
Ablakos kalácstól a vízenkullogóig – Hagyományos sütemények Kisújszálláson (Kisújszállás, 2016)
Kemencés ételek a Nagykunságban – Hagyományos sütés-főzés Kisújszálláson (Kisújszállás, 2019)
Tatár-Balla Ágnes összefoglalója a helytörténeti füzetekről
https://kisujivarosvedok.hu/kiadvanyaink/
https://vigadokisuj.hu/kiadvanyok/setak_kisujszallason_2016.pdf
http://www.kisujszallas.hu/index.php?id=659&type=static_content&maintype=kisuji

Értéktár
Kisújszállási Települési Értéktár Bizottság

Kisújszállási Települési Értéktárba felvett értékek