A névadó 1833. augusztus 30-án született Késmárkon, iskoláit ott, Eperjesen és Miskolcon végezte, tanulmányait Bécsben folytatta az egyetemen. Ezt követően Budaméren nevelősködött, majd Kisújszállásra érkezett, ahol így elsőként került szaktanár kezébe a gimnáziumban a természetrajz tanítása. 1856-ban érkezett a városba, ekkor vetette meg a ma is jelentős, már muzeális értékű szertár alapjait. 1858-tól két évig a gimnázium igazgatója is volt, hat évig élt itt, ezután Iglóra került, később Gagybátorba, ahol gazdálkodóként nem sikerült boldogulnia, majd San Antonioba vándorolt ki, ahol múzeumot alapított.
Jermy Gusztáv bejárta fél Európát, ezek emlékét herbáriumai őrzik; tartotta a kapcsolatot kora neves botanikusaival és számos közintézménnyel. Eme kapcsolatai révén került hozzánk a ma ritkaságnak számító Sadler-herbárium, a Frivaldszky-vázgyűjtemény, valamint a Brunszvik-Mikets féle csigaváz-kollekció. Kisújszállás határában gyűjtötte be többek közt az egykor jellemző, de ma már teljesen eltűnt növénynek, a tátorjánnak az utolsó példányát (1859), mely az 1863-as nagy aszály idején válhatott a pásztornép „ínségkenyerévé”; ez az itt szedett példány az Országos Növénytárba került.
Eme gyűjtemény rendszeres gyarapítása egy-egy gyűjtőszenvedéllyel megáldott tanár, tanító nevéhez fűződik, valamint adományozók széles táborához az egykori diákoktól országos közintézményekig. A gyűjtemény intenzíven gyarapodott, Győri Lajos igazgató jelentésében az 1878/79-es tanévben már 1076 db állati preparátumot, 1100 db herbáriumi lapot és 638 db ásvány- és kőzetmintát említ.
Az 1891/92-es tanévben jelentős adományokkal bővült a gyűjtemény, köztük a Dr. Nagy János főorvos által adományozott helybeli artézi kút különböző mélységű rétegeiből összegyűjtött mintákkal, üvegben és préselt alakban, mely egyedülállóvá vált, ugyanis a híres Zsigmondy-féle fúrásokból országosan is csak ez a mintasor maradt fenn.
Az 1893/94-es tanévtől Bodnár Lajos református lelkész munkássága nyomán a szertár gyarapítása az eddigieknél nagyobb lendületet vett, aki nem bízta csupán az adományokra a fejlesztést, hanem tanítványaival is rendszeresen gyűjtetett.
Az adományok közül jelentősebb értéket képviselnek a Magyar Nemzeti Múzeumtól kapott darabok (1382 db), valamint a Horthy Miklóstól kapott darabok (76 db). Ekkor került a gyűjteménybe a Nemzeti Múzeumtól duplumként kapott korall-kollekció is, mivel az eredetiek az 1956-os múzeumi tűzben odavesztek, így ezek kiemelten fontosakká váltak.
Eme gyűjtemény az 1900-as évek elejére már a Kárpát-medence 10 legjelentősebb iskolai gyűjteménye között szerepelt.
A szertár fejlődésében jelentős szerepe volt még Konc Lajosnak, Székely Bendegúznak, Sáringer Jánosnak, aki inkább geográfus volt, mely a tanári munkáján túl a szertárfejlesztő tevékenységében is megmutatkozott; elsősorban ásvány- és kőzetmintákkal gyarapította a gyűjteményt. Hirtelen halála után egy időre elárvult a gyűjtemény, majd az 1918/19-es tanévtől Szász Károly gondozásába került, aki elsőként vette számba a meglévő anyagokat, veszteségeket, rendezte az anyagokat, és selejtezett is, ezzel egy időben megkezdte következetes szertárfejlesztő, bővítő munkáját, elsősorban a neves Calderoni cégtől vásárolt.
1965 nyarán Dr. Sáska Géza budapesti preparátor segítségével sikerült megóvni és újrakonzerválni az értékes preparátumokat. Ezután a szaktanári irányítással bevont tanulók is részt vettek a szertár rendezésében. A muzeális tárgyak mellé szükségessé vált modern szemléltetőanyagok beszerzése is. A növényvédő tagozat fennállása alatt 1966-ban szaklabort és növényvédelmi szertárat alakítottak ki, olyan jelentős berendezésekkel gyarapodott a szertár, amelyek beszerzése ilyen tagozat nélkül nem valósulhatott volna meg (termosztát, szárítószekrények, meteorológiai felszerelések, analitikai mérleg, kutatómikroszkóp, fény- és sztereo mikroszkópok), ezek aztán a biológia szertár állományába kerültek.
A szertáralapító Jermy Gusztáv emlékére 1969-ben díjat alapított a gimnázium akkori közössége, mellyel a tanulói öntevékenységet igyekeztek serkenteni, de a szertárfejlesztő és támogató munkát is figyelembe vették, a plakett elkészítésére a helyi szobrászművészt, Papi Lajos kérték fel. A díjat elsőként Karikó Katalin, az iskola kiváló diákja kapta meg.
A gyűjtemény az Alpár Ignác által tervezett gimnázium épületének első emeletén került végleges elhelyezésre, 1894. szeptember 14-e óta, az épület átadásától fogva itt található. 1974 februárjában „Jermy Gusztáv Természetrajzi szertár és Múzeum” -má nyilvánították. Az átalakításoktól megkímélt szertár – olajos padlós, eredeti bútorzatát is megtartva – ma is őrzi korabeli hangulatát. A szertár ajtaján elhelyezték a Papi Lajos szobrászművész által készített vöröslemez-domborítást.
Nemzetközi hírű tudósok adományaival is bővült a szertár állománya, pl. Balogh János ökológus professzoréval, valamint Szent-Györgyi Albert és Selye János levelezéséből kapott emlékekkel, a tőlük kapott dedikált könyvekkel és fotókkal. 1974 augusztusában őket is Jermy Gusztáv díjjal tüntette ki az iskola biológia szakköre, amit „boldog örömmel” fogadtak.
A szertár sorsát figyelemmel kísérte és anyagiakkal is támogatta Jermy Gusztáv dédunokája, Jermy Tibor akadémikus is.
A szertár ma is szervesen bekapcsolódik a tanításba, nevelésbe, ismeretek gyarapításába.
Források:
Kisújszállás város története A legrégebbi időktől 2012-ig: 58. o., 61. o.
https://moricz.arrabonus.hu/jermy/?page_id=31
https://moricz.arrabonus.hu/jermy/?page_id=158
