A „Csukás-jelenség” - hogy ennyire népszerű lett, különösen a gyerekek körében - talán annak köszönhető, hogy soha nem veszítette el a tiszta és elfogulatlan nyíltságot, ami a gyerekekre is jellemző. A kicsiket nem lehet hosszú távon megtéveszteni, és náluk szókimondóbb közönséget aligha találni; Csukás egész lírája őszinte és sallangmentes. Pontosan tudta, érezte, hogy mi az, ami a gyerekeket elvarázsolja, messzire repíti, megbűvöli. Ehhez nem volt szükség látványos, nagyszabású fogásokra, „csupán” a gyerekek lelkének ismeretére. A mese a léleknek olyan, mint a testnek a kenyér, ami nélkül nem lehetünk teljesek, ami egyidős az emberiséggel, formálja a gyerekek jellemét, így az íróra nagy felelősség hárul, a mese mégis lehetőség a nevetésre, a gyermeki csapongásra. A fantázia lehetőségei korlátlanok, de az író nem hágja át a logika és a lélektan határait. Ezek a mesék jókedvűek, szellemesek, de bármilyen messze is ragadják a fantáziát, bármennyire képtelennek is tűnnek, a realitáshoz mégis sok szállal kötődnek.
Csukás az 1950-es évektől ontotta a híressé vált mesehőseit, Mirr-Murr, Pom Pom, Süsü, Oriza-Triznyák, estig sorolhatnánk.
A Keménykalap és Krumpliorr című ifjúsági regényéből játékfilm is készült, mely Hollywoodban elnyerte a X. Televíziós Fesztivál nagydíját, ez lett az év legjobb gyerekfilmje. A főszereplő Bagaméri figuráját gyerekkorából, városunkból vette. „Itt van Bagaméri, aki a fagylaltját maga méri!” A fagylaltárus Bagaméri Mihály, aki maga készítette a fagyijait, kocsiban vitte és árulta azokat, főleg a mozi előtt, a piacokon, ahol tömegek jártak, de kiment a majálisokra is a Nagyerdőbe, és meleg napokon az utcákat is járta. A Vigadó előtt Kisújszálláson, a város központjában szobrot is állítottak neki, és minden évben megrendezésre kerül a Bagaméri Családi Fesztivál.
A mesék feldolgozásához Csukás saját maga készítette a forgatókönyveket is.
Pom Pom meséiben a Picur nevű lány – akit Pom Pom mindig elkísért az iskolába, és akit mindig meg lehet várni – eredeti neve a könyvsorozatban Bogyó volt, a Picur nevet a sorozat rendezőjének egyik rokonáról kapta. Pom Pomról és Gombóc Artúrról plüssfigura is készült, valamint Kisújszálláson Pom Pom szobrot is avattak - 2016. szeptember 23-án a Kisújszállás hazavár és a Kivilágos Kivirradtig Fesztivál keretein belül, a szerző egykori iskolájával, a Kossuth iskola régebbi épületével szemben (mely egykor a Korona Szálló és Vendéglő épülete volt) -, melyet Pintér Attila és Rajcsók Attila fiatal szobrászművészek készítettek.
A Süsü, a sárkány című tévésorozatot Csukás eredetileg 13 részesre tervezte, de csak 9 rész készült el. Történetét a szerző több mesekönyvben is taglalta, de a folytonosság a bábjátékfilm-sorozatban is megmaradt. Megtanulhattuk tőle, hogy ne a külső, ne a látszat alapján ítéljünk, hiszen ez a félelmetes erejű és kinézetű, pikkelyes hátú, tűzokádó, zöld sárkány is érző lelket rejt, aki éppen rózsabimbó szeretne lenni, mert akkor rászállnának a lepkék, akiket annyira kedvel.
Süsü történetét újabb mesekönyvek folytatták: Süsüke, a sárkánygyerek és Süsüke újabb kalandjai címmel. A szerző 2019-ben fejezte be a harmadik Süsü sorozat forgatókönyvét, bízott benne, hogy minél előbb eljut a gyerekekhez. Kisújszálláson Süsü játszóteret is kialakítottak, benne a jól ismert figuráival.
Csukáshoz köthető továbbá a teljesség igénye nélkül: a Nagy Ho-ho-ho-horgász - aki nem nyugszik, míg nem fog egy halat, - Sebaj Tóbiás, Töf-Töf elefánt, Legkisebb Ugrifüles, Sün Balázs, Bátor Tintanyúl, Brum Brum Brúnó, Radírpók, Madárvédő Golyókapkodó, Kutyánszky Kázmér, Festéktüsszentő Hapci Benő, a Dó, Ré, Mi, Fá, Szó sárkányok, Paprikajancsi, Bagaméri, a téli tücsök, a komolytalan kecskebéka, a pukkancs egér, Settenkedő Tódor, a Pintyőke cirkusz művészei, de Süni és barátai is. Megtanultuk, hogy zsebkendőbe köhögj, tüsszents, a szamovár nem sokáig magányos, a pillangó pedig csak akkor szép, ha szabadon lebeg.
Források:
Kisújszállási Nagykun Kalendárium 2007., Csukás István díszpolgári cím
Kisújszállási Nagykun Kalendárium a 2017. évre: 163-178. o.
Kisújszállási Nagykun Kalendárium a 2014. közönséges évre a kunok betelepülésének 775. esztendejében: 191-208. o.
Kisújszállási Nagykun Kalendárium 1999., Kérdések Csukás Istvánhoz riport
Kisújszállási Nagykun Kalendárium 2016 „Két szárnyam van: a vers és a mese" - beszélgetés Csukás Istvánnal -
Kisújszállási Nagykun Kalendárium 2017, Köszöntöttük Csukás Istvánt, költő, író, köszöntő, Magyar Írószövetség
Örömünnep Csukás István mesevilágában
Pom Pom installáció, avatás, Csukás István
Kisújszállási Nagykun Kalendárium 2019, Süsü játszótér, megnyitó, Kisújszállás, Csukás István, Kovács Sándor
https://www.youtube.com/watch?v=fxAcwpOxHyY&fbclid=IwAR1JC9b8wIA1ocNI40qMt3baQxXvl0ac0CDXFch6IuswznuHjS6bYag937I&ab_channel=Id%C5%91utaz%C3%B3
https://fidelio.hu/vizual/elhunyt-a-kemenykalap-es-krumpliorr-rendezoje-bacskai-lauro-istvan-157138.html
