Az első világháború előtt a gazdasági helyzet kedvezett a nagyobb léptékű fejlesztéseknek, építkezéseknek. Kisújszállás város 1911-ben 600.000 korona kölcsönt vett fel, melynek nagy részét még abban az évben fel is használták, többek között oktatási intézmények építésére, villanyvilágítási hálózat kiépítésére, Színház-Vigadó épület építésére.
A nagyobb építkezések a városban csaknem véget értek a Városháza építésével, már csak egy hézag tátongott a századforduló után a Fő utca, a Városi Takarékpénztár és a Nagy Vendéglő épülete között. Ebbe a néhány méter széles, keskeny résbe építették nagy- és kisméretű téglafalazattal Pfapp és Schneider vállalkozók a város vezetőségének megbízására, a kultúra szélesebb körben való terjesztésére a Színház és Vigadó épületét Rück Lajos terve alapján; villanyvilágítási hálózatot is bevezettek az épületbe, az építkezés 1912-ben ért véget.
A szecessziós stílusjegyeket viselő épület két eklektikus stílust mutató épület között épült. Az egymással harmonizáló stílusú épületek együttese ma is kellemes benyomást kelt az ide látogatókban, a városközpont jellegzetes képének része.
Színházi előadások is voltak az ehhez kialakított színpadon; zsinórpadlás szolgált a díszletek gyors cseréjére, valamint hidraulikával működtetett süllyesztőt is használtak a színpadon „feleslegessé vált” szereplők eltüntetésére. Híres színészlegendák is felléptek benne, például Honthy Hanna és Blaha Lujza is. Bálokat, rendezvényeket és 1917-től mozgó-fényképszínházi előadásokat is tartottak, melyhez az áramot a Nagyvendéglő udvarán erre a célra felállított aggregátor szolgáltatta. Hajnal Gyula ezért a bérleményért évi 6000 koronát fizetett, 1927-ben a Vigadó épülete hozta a legjelentősebb bevételt a városnak. A Vigadót Ady Filmszínháznak is nevezték, ami bemutató mozi volt, kiérdemelte ezt a rangot, így a budapesti filmszínházakkal egy időben, elsőként mutatták be a legújabb filmeket.
A második világháború után a nyugati filmeket betiltották, a szovjet háborús filmek és a béketábor propagandafilmjei nem voltak igazán kedveltek a közönség körében, a gazdasági helyzet sem mindig kedvezett az efféle szórakozási lehetőségeknek, így a mozi egy időre bezárt. Az 1980-as években történt felújítás után egy ideig ismét működött a mozi, de a színes televízió elterjedése szintén nem kedvezett a filmszínházak látogatottságának.
2010-ben a város önkormányzata az integrált települési fejlesztések támogatására pályázatot nyújtott be, melyen a Magyar Államtól 736.679.043 Ft támogatást nyert el. A pályázat második része volt a Vigadó Kulturális Központ újjáépítése és korszerűsítése (2014). A munkálatok során a régi mozi faláról leszedett burkolólapok alatt megtalálták az eredeti, gyönyörűen díszített falakat, stukkókat és díszes, színes ólomüveg-ablakokat, melyeket meg is tartottak; a homlokzat kialakításánál is az eredeti visszahozására törekedtek. Többfunkciós nagytermet alakítottak ki a földszinten színházi előadások, mozivetítések, egyéb rendezvények helyszínének biztosítására. A galériaszinten páholyok, kisebb, 50 férőhelyes mozi, foglalkoztatók, irodák, próbatermek, TV-stúdiók is lettek kialakítva, a felső szinten bowling pálya és büfé áll a látogatók rendelkezésére, az utcai bejárat mellett kávézót alakítottak ki. Az elkészült épület méltó lett múltjához, korszerű, akadálymentesített, a látogatók igényeit jól kiszolgálja, a kulturális élet meghatározó színtere.
források:
Helytörténeti füzetek 30. 88-89. o. (95-96. o. a CD-n)
forrás: Kisújszállás város története III. (Szerk.: Szabó László): 94. o., 111. o. 139. o.
Kisújszállási Millenniumi Nagykun Kalendárium a 2016. szökőévre: 181-185. o.
http://www.kisujszallas.hu/files/kisbiro_kulonszam_augusztus12.pdf
