Városunk határában – hiteles források alapján bizonyítottan – egykoron tizenkét kunhalom létezett. Szinte kivétel nélkül vízközeli helyen, de ármentes térszínen jöttek létre. Valamennyi sírhalom (kurgán) volt, és jóval a kunok bejövetele előtt keletkezett.
A még létező öt kunhalmunk közül a 94,4 m tengerszint feletti magasságú Bogarasi-halom a beszántás ellenére is a legépebb, s egyben városunk legmagasabb földfelszíni pontja.
E sírhalom környékét már az őskorban megülte az ember, erről szórványleletek sokasága is tanúskodik. A halom régészeti megásása még nem történt meg, de a közvetlen környezetében előkerült nagyszámú szarmata lelet valószínűsíti, hogy ez a sírhalom is e népcsoport műve.
A szarmaták iráni eredetű nomadizáló, de egyben földműveléssel is foglalkozó, igen nagyszámúnépessége a IV. század első harmadában a Kárpát-medence vízjárta tájait benépesítette. Kurgánok alá temetkeztek, a sírokba gyakran a nők mellé is fegyvert helyeztek el.
Városunk határában előkerült valamennyi régészeti lelet több mint fele a szarmatákhoz kötődik. Európa leghatalmasabb ókori földvédművének, a Kr. u. 324-337 között a szarmaták által épített Ördögároknak az egyik legépebben megmaradt szakasza éppen a Bogarasi-halomtól 11 km-re keletre, a Berettyó mentén húzódik. Így az a legvalószínűbb, hogy e halom is ekkortájt keletkezett.
A terület a földosztásig Boleman birtok volt. Más neve a Bogarasi-halomnak Nagy-halom (népi elnevezés, a mérete után), Kosárháti-hegy (alakja után): olyan, mint egy felfordított kenyeres kosár, hegy = az alföldi embernek a teljesen sík környezetben már ez is „hegy”.Hazánkban valamennyi kunhalom 1996 óta törvényileg védett.
A Városvédő és -Szépítő Egyesület, az Elszármazottak Találkozója alkalmából, 2010 őszén információs táblát állított fel a kunhalom közelében, a köves út mellett.
Megközelíthetősége: a Túrkeve felé vezető úton, a várostól 5 kilométerre, a keletfelé vezető dűlőúton balra, hozzávetőleg egy kilométer távolságra jobbra található a tábla és a halom.
Forrás:
Nagykun Kalendárium a 2011-es évre 159-160 old. : Dr. Tóth Albert: Bogarasi halom
Zounok – A Jász-Nagykun-Szolnok-Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
Dr. Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai/ 349. old.
