Pallagi Gyula – Móricz Zsigmond nagybátyja – 1867. március 27-én született Beregújfaluban. Az elemi iskolát Csécsén végezte. A család anyagi állapota miatt otthon kellett maradnia segíteni a gazdaságban. Sorsa 14 éves korában fordult jobbra, amikor Erzsi nénjét férjhez adták Móricz Bálinthoz. Az ő támogatásával került be az ősi debreceni Református Kollégiumba. Jeles tanuló volt, jó magatartású, erős alkatú. 1888-ban érettségizett, utána a budapesti egyetemre iratkozott be matematika-fizika szakra. Tökéletesen megtanult németül, franciául, angolul, de tudott olaszul, spanyolul és oroszul.
1892-ben fejezte be egyetemi tanulmányait. 1893-ban kapta meg a tanári oklevelét és megpályázta a kisújszállási gimnáziumban meghirdetett tanári állást.
Sokszor küzdött anyagi gondokkal. Neki kellett segítenie a Móricz és a Pallagi család minden rászoruló tagját. Kisújszálláson – a tanári munkája mellett – nagy ambícióval dolgozott tovább és végezte matematikai kutatásait. Mint szaktanár és mint pedagógus is a legjobbak közé tartozott.
1896-ban – 3 év tanári gyakorlattal – választották meg igazgatónak. Ekkor az újonnan épült gimnáziumban megkapta az igazgatói lakást. Ennek egy kis szobájában lakott Móricz Zsigmond a későbbiekben. Nagy tudása, megnyerő egyénisége tette kiemelkedővé, igazgatói tevékenysége országos elismerést váltott ki. Sok mindent sikerült tennie az iskola érdekében: színvonalas oktatás, a tanítási órákon kívüli tartalmas elfoglaltságok megszervezése a diákok számára (színjátszás, önképzőkör, nyelvtanulás, sport, jól felszerelt tornaterem, iskolai kirándulások, diáksegélyező egylet).
Munkássága sokrétű volt: matematikai tudományos munka, tankönyvírás, ismeretterjesztő cikkek és könyv, filozófiai jellegű értekezések, kisebb nagyobb fordítások, könyvismertetések, különféle cikkek társadalmi és tanügyi kérdésekről (Budapesti Hírlap, OKTEK, Magyar Kritika, Debreceni Protestáns Lap).
Pallagi Gyula maga is írt tanártársával, Bodnár Lajos tankönyvet, a Matematikai és fizikai földrajzot a 3. osztályok számára. A könyv előszavából kiderül, hogy Pallagi Gyula milyen elvek alapján készítette a tankönyvét:
1901-ben házasodott meg. Felesége Szilágyi Júlia volt. Ikerfiai születtek. Túlhajszolta magát, február 8-án hirtelen meghalt. Halála nagy megdöbbenést keltett. „Mint igazgató, olyan színvonalra emelte a kisújszállási gimnáziumot, hogy az ma bármely középiskolánkkal kiállja a versenyt. Hazai oktatásügyünk nagyot vesztett az ő halálával, de vesztes a magyar tudományosság is.”
Hasonlóan értékelt dr. Ilosvay Lajos, a műegyetem rektora és kémia professzora. „Pallagi Gyula elhunyta a magyar kultúrának érzékeny vesztesége.”
Egykori iskolájának utódai kiemelkedő tanárnak és igazgatónak tartják. Emlékére minden évben megrendezik a Pallagi Gyula matematikai tanulóversenyt. A városban a gimnázium melletti teret nevezték el róla. Síremléke a város déli temetőjében van, és gránit emlékművet helyeztek el rajta. 2001-ben az Öregdiákok Köre emléktáblát helyezett el annak a szobának az ablakánál, ahol Móricz Zsigmond lakott.
Az iskolában egy szertár-múzeumot rendeztek be, itt megtalálható Pallagi Gyula díszes íróasztala. Őrzik Móricz Zsigmond felvételi kérelmét, a bál eredeti meghívóját és műsorát, az Ifjúsági Segélyegylet pénztárkönyvét Móricz Zsigmond aláírásával.
Forrás:
Pallagi Gyula (1867. március 27. – 1903. február 08.) dr. Kántor Sándorné dr. Varga Tünde PhD (Debreceni Egyetem Matematikai Intézet) tanulmánya alapján szerkesztette: dr. Tóth Albert
Móricz 300 A Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola jubileumi évkönyve 2017. 32 – 34. old.
