A liget tájökológiai értelemben az angolparknak és a franciakertnek sajátos ötvöződése. Az Alföldön jelentős kastélyok hiányában arborétumok kevés számban születtek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében csak a tiszaigari és a tiszakürti arborétumot említhetjük meg az országosan is kiemelt értéket képviselő arborétumként. A ligetek száma jóval több, szinte nem is volt olyan település, ahol valamilyen ligetnek tekinthető facsoportot ne telepítettek volna. A ligettelepítéshez nagy mértékben hozzájárult Erzsébet királyné (Sissy) 1898. szeptember 10-i halála, melynek kapcsán a szimpátia jeleként országos méretű faültetés kezdődött. A faültetés időszaka lévén, így emlékfák, emlékfasorok és ligetek születtek meg szinte valamennyi településen e nemzeti felbuzdulásból. Így jöttek létre igen nagy számban az un. Erzsébet királyné-ligetek Darányi Ignác földművelési miniszter kapcsán. Ehhez csatlakozva Gaál Kálmán polgármester is indítványozta, hogy ez a telepített faállomány Erzsébet királyné-ligetnek neveztessék.
Városunkban az Erzsébet királyné-ligetnek a helyét az 1857-ben megépült vasúti fővonal jelölte ki. Ennek következtében a város északi határában elterülő, Fertőnek nevezett ingoványt nem táplálhatta többé a Tisza megismétlődő áradása. A Fertő helyén jött létre az Erzsébet királyné-liget és a város két fiatalnak tekinthető kertje, az un. Gáborkert és a Koronakert. A liget telepítését gondosan megtervezték. a betelepített faállomány döntő hányadát tájhonos fajok alkotják. A magas kőris (Fraxinus excelsior) és a virágos kőris (Fraxinus ornus) együttes aránya meghaladja a 60%-ot, majd ezt követően a kocsányos tölgy (Quercus robur) 16%-kal van jelen. Szerencsére az időközben történt beavatkozások sem tudták gyökeresen megváltoztatni a liget jellegét. Ha történtek is nemkívánatos lépések (például koronaakác telepítés a vasút felőli oldalon, színpad és parkoló létesítés, stb.) ezek még helyrehozható hibák. Más településeken az egykori Erzsébet királyné-ligetek helyét sporttelepek, plázák, lakóépületek, üzemcsarnokok, stb. foglalják el, örökre felszámolva ezzel egy jelentős kultúrörökséget. Erzsébet királyné-ligetünk megmaradásáért éppen ezért a jövőnek is felelősséggel tartozunk. Éppen ezért Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő Testülete 18/2011 (III.30) önkormányzati rendeletben az Erzsébet királyné-ligetet helyi védettségű természeti területté nyilvánította.
2018-ban befejeződött a „Kisújszállás, a zöld város” című projekt, melynek keretében megújult az Erzsébet királyné liget faállománya. A ligetben 2020-ban átadásra került a fitneszpark és a futópálya is, 2021-ben felújították a ligeten átvezető járdát is.
Forrás:
Dr. Tóth Albert: Kisújszállás város története a legrégibb időktől 2012-ig
Dr. Ducza Lajos: 110 évvel ezelőtt gyilkolták meg ligetünk névadóját. In: Kisújszállási Nagykun Kalendárium (szerk. Dr. Ducza Lajos)2008, 88-92 p.
