Kisújszálláson, 2000-ben a civil szervezetek kezdeményezésére felelevenítették a kunkapitány-választás ceremóniáját. Első újkori kapitánynak Horváth György vállalkozót választották meg. Megbízatása egy évre szólt, s beiktatásakor ígéretet tett arra, hogy megbízatása lejártáig felállítja a Nagykun Lovas Bandériumot. Megvalósította.
A kezdeményezést a hét nagykuntelepülés, a Nagykun Együttműködési Társulás tagjai valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés is támogatta. A kisújszállási Horváth-tanyán megalakult a Nagykun Nádor Huszár-bandérium. Parancsnokának Horváth György első újkori kunkapitányt választották meg, aki 2001-ben az alábbiakat mondta a bandérium létrejöttének körülményeiről, céljáról és tevékenységéről.
- Fő célunk a honfoglalás kori lovas íjászat és a nádor kori huszárhagyományok őrzése. Az utóbbiról tudni kell, hogy Mária Terézia uralkodása 40 esztendeje alatt kilenc huszárezredet hozott létre. A 12. Nádor Huszár Ezred a napóleoni háborúk idején jelentős katonai sikereket ért el. Nyolc századból állt, és a huszároknál a szolgálati kötelezettség tizenkét évig tartott. A legénység színmagyar volt, a tisztikar zömében főnemesekből állt. Az 1848-as szabadságharc kitörését követően állomáshelyükről, Prágából 650-en szöktek meg, viszontagságos útjuk során 265-en értek magyar földre, hogy segítsék a szabadságharcot. Az ő emléküket őrzi az újonnan felállított Nádor Huszár Lovas Bandérium – hangsúlyozta a kapitány.
A bandérium tagjai az eskütételt, ünnepélyes zászlóavatást, valamint a szentelést követően először Budapesten mutatkoztak be A honvédelem napján a Hősök terén megrendezett díszszemlén közönségsikert arattak.
Ezt követően Nagykun Nádor Huszárok a városi és országos rendezvények szép színfoltjai, az ünnepségek méltóságát emelik. Nemcsak hazánkban, hanem külföldön is emlékezetes sikerekkel büszkélkedhetnek, hiszen 2002-ben a Párizsban rendezett Magyar Év megnyitó ünnepségén Horváth György képviselte a nagykunsági huszárokat. 2007-ben Sumenben, a '48-as Kossuth-emigráció utolsó európai állomásán, a Bandérium csapattagjaival részt vett a március 15-i ünnepségen, amit a Szófiai Magyar Intézet szervezett. Minden évben részt vesznek a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezésébensorra kerülő Élő Magyar Hadtörténelem Hadijátékokban, Nyíregyházán, Szolnokon, Komáromban (a Monostori Erődben). A Széchenyi István élettörténetéről készült „Hídember"című film forgatásában a teljes lovasbandérium részt vett.
Horváth György több történelmi lovas emlék-túrán hol szervezőként, hol csapattagként volt jelen. Kezdeményezője és szervezője volt a Pacséri emléktúrának, amelyet 2006-ban a bácskai kirajzás 220. évfordulója tiszteletére tartottak. Végigvonultak a kitelepülő kunságiak útján. Szobrot - Györfi Sándor kunbálványát - adományoztak Pacsérnak. 2009-ben, az I. Kun Világtalálkozó tiszteletére Kun Történelmi Emlékmenetet szervezett és a Nagykun Nádor Bandérium élén végigvonult a Radnai-hágótól a karcagi Kun emlékhelyig azon az útvonalon, amelyen valaha a kun őseink jöttek. A mintegy 600 km hosszú utat 10 nap alatt tették meg. A Kunszövetség alapító tagja és az ügyvivő testületi tagként segíti a szervezet munkáját. 2007-ben a Magyar Huszár- és Katonai Hagyományőrző Szövetség alelnökének, a Honfoglalás-kori korszak vezetőjének választották. Az országos lovasrendezvények programjainak rendszeres szervezője és résztvevője.
Horváth György példamutató életével, munkájával a Nagykunság kulturális örökségét ápolta és adta tovább, a köré szerveződő fiatalok megtanulták azokat a nemzeti értékeket, amely hozzásegítette őket ahhoz, a vidék igazi otthonukká váljon. A nagykun városok polgár-mestereiből álló grénium 2008-ban Nagykunságért-díjban részesítette.
A Városvédő és -Szépítő Egyesület Gaál Kálmán díjjal tűntette ki Horváth Györgyöt.
Forrás:
Népszabadság Észak-Alföld 2001. november 6. (szerző: Ari Géza)
JÁSZKUNSÁG LIII. évfolyam 2010. 1-4. szám: ÉLETUTAK; Nagykunságért-díjasok
