Bárány-szanatórium
Az 1930-as években dr. Koncz Tibor városi tiszti főorvos mellett nyolc orvos praktizált a városban, három gyógyszertár működött, és 1922-től szülőotthon és szülészorvos segítette az otthoninál biztonságosabb szülést, Ezek mellett a komplikáltabb traumatológiai és sebészeti beavatkozásokat az Illéssy és Rákóczi utca sarkán álló két kórtermes, 11 ágyas kis kórházban, ismertebb nevén a Bárány-szanatóriumban végezték. Az intézmény tulajdonosa és működtetője dr. Bárány Tibor orvos volt.
Bárány Tibor Bárány Sándor kisújszállási gyógyszerész és Farkas Róza harmadik fiúgyermekeként – Sándor és Ernő bátyja után – 1895. december 6-án született. Iskoláit helyben végezte, orvosi diplomáját 1921-ben Budapesten vehette át, de néhány évet Bécsben is tanult. Az első világháború harcterein egészségügyi személyzettel dolgozott és komolysebészeti gyakorlatot szerzett. Fiatal orvosként egy ideig a híres sebészprofesszor, Verebély doktor mellett is dolgozott. A 20-as évek végén jött haza Kisújszállásra, és házasságot kötött az akkori körülmények között igen tehetős nagybirtokos, Gaál János egyedüli, nála tíz évvel fiatalabb lányával, Gaál Katával. Apósa anyagi segítségével építették meg az általa megálmodott szanatóriumot. Több adatközlő szerint Gaál János 100 hold (57 ha) földet adott el, hogy segítse veje praxisát, és így a város jobb egészségügyi ellátottságát.
Az új egészségügyi intézményben lakott dr. Bárány Tibor a feleségével, anyósával és János fiával, aki 1927 november 23-án Kisújszálláson született, itt járt gimnáziumba, majd a budapesti műszaki egyetemen szerzett diplomát. Felesége, Bárányné Molnár Judit közlése szerint a Bárány házaspár a város egészségügyéért áldozatos munkát végzett.
Az orvosi lakás az épület Rákóczi utcai szárnyának északi oldalán, a műtő a déli traktuson, a két kórterem (külön férfi és női részleg) az Illéssy utcai szárnyon volt. Az orvosi lakás ajtaja a kórtermek folyosójára nyílt, így az orvos szinte állandó kontaktusban volt a betegeivel. Súlyosabb műtéti beavatkozások után éjszaka is tudott a betegeire ügyelni. A műtétek elvégzésében a kisújszállási születésű (1890) dr. Szunyogh István – aki a budapesti Bethesda Kórházban szerezt gyakorlatát – segédkezett, mint altatóorvos. Ő egyébként, mint fogspecialista volt ismert a városban. Dr. Bárány Tibor belgyógyászati szakkonzulense a röntgen készülékkel is rendelkező dr. Rácz Ferenc volt. A visszaemlékezők szerint a városi orvosok közül többen is asszisztáltak a sebészeti beavatkozásoknál. Ekkor a városban praktizáló orvosok Schükk Gyula, Szilágyi Miklós, Varga Zsigmond, Csányi József és Pólya Kálmán volt.
A kiszolgáló személyzet közül többen a szigorú Gizi nővérre, egy szobalányra és egy szakácsnőre emlékeznek. Az adatközlők szerint a kis műtéteken kívül sérv-, mandula-, epekő-, vakbél-, vastagbél-, szem-, tüdő-, és nőgyógyászati operációkat is végzett Bárány doktor sikerrel és a betegek megelégedésére. Kisújszálláson kívüli betegköre is volt.
Dr. Korda Piroska közlése szerint 1944 őszén a front közeledtével, bepakolva ládákba a kórház felszerelését, elmenekült a család Ausztriába. Bombatámadás érte az őket szállító szerelvényt, és ők ugyan megmenekültek, de kórház felszerelése megsemmisült. A front elvonultával 1946-ban hazajöttek. Miután az oroszok kiköltöztek a szanatóriumból, hozzákezdtek a kórház rendbetételéhez felszereléséhez és a gyógyító munkához. De a szanatóriumot 1949-ben államosították, és a Bárány családnak is ki kellett költöznie a lakásból. Kérelmüket, hogy legyen az épület orvosi rendelő elutasították. Zimány Ferencné adatközlő szerint 1950 és 1968 között Honvéd Kiegészítő Parancsnokság működött az épületben, 1968-ban alakították át orvosi rendelőnek, azóta újra a város egészségügyét szolgálja.
Miután működési lehetőségét és lakását is elveszítette, Bárány doktor a Mátraházi Állami Szanatóriumban kapott állást és lakást, tüdőspecialista lett. Nyugdíjba vonulása után Budapestre költöztek feleségével. Dr. Bárány Tibor 1974-ben halt meg, feleségével a Farkasréti temetőben nyugszanak.
A szanatórium épülete 1930-ban épült. Tervezőjét nem ismerjük. Az építőket dicséri, hogy a mély fekvés, Gyakran vízjárta területen még ma is szilárdan áll az épület. Stílusát tekintve nem egységes, de historizáló stílusjegyeket hordoz, erre utal a tető kialakítása a kis tetőablakok és a tetőbabák. 2016-ban sikerült felújítani az épületet, amely továbbra is az egészségügyet szolgálja.
Forrás:
Dr. Ducza Lajos: A Bárány-szanatórium. In: Kisújszállási Nagykun Kalendárium 2016, szerk. Dr. Ducza Lajos 154-159 p.
